Ismered a Föld helyét a Világegyetemben?

Posted on

Belegondoltál már valaha abba, hogy milyen aprók is vagyunk ?

 A Föld helye a Világegyetemben


 Csillagászok nézetei
Ptolemaiosz ókori csillagász. Nézete : gömb alakú mozdulatlan föld. A világegyetem központját alkotja a Nap a Hold és az összes csillag körülötte kering.
Kopernikusz lengyel csillagász . Nézete : A Nap helyezkedik a középpontban és a bolygók körbe mozognak körülötte. /Heliocentrikus világkép/
Galilei olasz tudós. A távcső feltalálója. Nézete: A Földet ő is forgásban lévő égitestnek gondolta.
Kepler német csillagász. Nézet: A bolygók pályája ellipszis alakú.Ő fogalmazta meg a bolygók a Naphoz viszonyított mozgásának törvényét.

 A Föld környezete Világegyetem (Univerzum) Metagalaxis
Extragalaxis (Pl. Androméda-köd)
Galaxis (Tejútrendszer)
Naprendszer

 Mértékegységek:
Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300 000 km/s.
Csillagászati egység (CsE): Megegyezik a Nap – Föld távolsággal, ami 149,6 millió km.
(Egy CsE közelítőleg 150 millió km.)

Tejútrendszer
Az a spirálgalaxis, amelyben a Nap és Földünk is elhelyezkedik.
Nagyjából 100 ezer fényév átmérőjű spirális galaxis, melyben kb. 100-400 milliárd csillag található.
A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap a Tejútrendszer egyik karjában helyezkedik el, a középponttól mintegy 30 ezer fényév távolságban.
Körülbelül tízezerre teszik a galaxisunk közepén lévő fekete lyukak számát.
A gravitációs összeomlás miatt keletkezett fekete lyukak a Tejútrendszer középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukat, a Sagittarius A* nevű objektumot veszik körül.

A Naprendszer
A Naprendszer a Nap környezetének az a tartománya, amelyben a Nap gravitációs tere dominál. Ez a tér egy kb. 1-2 fényév sugarú gömb.

 A Naprendszer tagjai:

Nap

Bolygók

A bolygók a Nap körül direkt irányban (az óramutató járásával ellentétes irányban), ellipszis alakú pályán keringő, saját fénnyel nem rendelkező égitestek.

Naprendszerünk bolygói a Naptól távolodó sorrendben:
Merkúr,  Vénusz ,Föld , Mars,  Jupiter ,Szaturnusz , Uránusz  ,Neptunusz.
Pluto a Naprendszer kilencedik legkisebb bolygójaként tartották számon.
Ma a Pluto törpebolygó a Kuiper-övben,ahol több törpebolygót fedeztek fel pl. az Eris.

1. Merkúr

2. Vénusz

3. Föld A Naptól a harmadik, bolygó.

Naptól mért távolsága: 150 millió km
Átmérője: 12 742 km
A Föld forgási sebessége: 465,11 m/s, azaz kb. 1675 km/h.

Érdekes megjegyezni, hogy ahhoz, hogy kilépjünk a Föld bolygóról 39.600 km/h-s sebességre kell gyorsulnunk, ugyanis a gravitáció, a forgásból származó energia, a keringés miatt fellépő erők ezt a sebességet teszik szükségessé ahhoz, hogy elhagyhassuk a Földet.

4. Mars

5. Jupiter

6. Szaturnusz

7. Uránusz

8. Neptunusz

 A bolygók rendszerezése

Föld típusú vagy kőzetbolygók:
Merkúr, Vénusz,
Föld, Mars.
Közös tulajdonságaik:
kis méretűek,
kőzetek és fémek alkotják,
szilárd a felszínűk,
nincsenek gyűrűik.
Jupiter típusú vagy gázbolygók:
Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.
Közös tulajdonságaik:
nagy méretűek
hidrogén és hélium alkotja őket
nincs szilárd felszínük
vannak gyűrűik.

Holdak

Kisbolygók
A kisbolygók (aszteroidák) a Mars és a Jupiter között keringő, kis méretű égitestek.

Meteorok

 A meteorok (“hullócsillagok”) különböző tömegű (a grammtól a több száz tonnáig), a Nap körül keringő égitestek. amelyeknek a pályája gyakran keresztezheti a Föld pályáját. Ha a Föld légterébe kerülnek, felizzanak, hőmérsékletük több ezer °C-ot is elérheti. A meteorok jelentős része a légkörön való áthaladás közben, km-es magasságban elhamvad, néhány (évente db) azonban a Föld felszínét is elérheti, ezeket meteoritnak nevezzük. A meteoritokat anyaguk szerint csoportosítják, így beszélhetünk vas-, kő-vas- és kőmeteoritokról.

Üstökösök

Szinte teljes tömegük a magban összpontosul, melynek átmérője 10 km körüli. Amikor az üstökös a Nap közelébe kerül, a magból gáz és por áramlik ki, ez hozza létre az üstököt vagy kómát, az üstökös fényleni kezd. A Napból áradó fénynyomás, a napszél a gáz- és porrészecskéket a Nappal ellentétes irányba fújja, így kialakul az átlagosan millió km hosszú, látványos csóva.

Bolygóközi anyag (kozmikus por, gázok)

A bolygóközi anyag
Egyik része por, amely az üstökösök szétszóródásából, a kisbolygók feldarabolódásából keletkezik,
másik része gáz, amely főleg a Napból származik, de a kozmikus sugárzással érkező részecskék is csatlakoznak hozzá.

Mesterséges égitestek

pl: műholdak

Még egy érdekesség
Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy 50 000-200 000 csillagászati egységnyi távolságok között található üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering.

 

Érdekesség


Érdekesség a méretekről

 

Stephen Hawking:Az Univerzum Mérete

 

Forrás :https://slideplayer.hu/slide/1895378/  és youtube.com


 

Hits: 326

2 votes